A magyar biztos megpróbálta leállítani a támogatásukat, de van, aki inkább még vizsgálódna, és akadnak palesztinpártiak is.
„Az EU egységfrontja az Izrael-Hamász háború kapcsán máris töredezni látszik” – adja hírül a POLITICO. Várhelyi Oliver bővítésért felelős biztos már tegnap bejelentette, hogy a Palesztin Hatóságnak szánt 691 millió eurós támogatási csomagot az Európai Bizottság azonnali hatállyal felfüggeszti – aztán kitört a vihar.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő még ugyanaznap bejelentette, hogy a Bizottság „nem függeszti fel az esedékes kifizetéseket”, mert a „palesztin nép büntetése sértené az EU érdekeit a régióban, és csak tovább bátorítaná a terroristákat”. A két ellentmondó nyilatkozatból sejthető: az Európai Bizottságban kifejezetten nagy viták vannak arról, hogy le kell-e állítani a palesztin terroristák finanszírozását. A POLITICO egyenesen azt várja:
fennáll a kockázata, hogy az EU-s külügyminiszterek mai értekezlete „belső leszámoláshoz vezet”.
A POLITICO forrásai szerint az izraeli-palesztin konfliktus az egyik legmegosztóbb kérdés az EU-ban, s ezügyben a biztosok nem tudják levetkőzni nemzetiségüket. Az Izrael-politikában a főképviselőn kívül két másik biztos illetékes: egyrészt a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar Várhelyi Olivér, másrészt a krízismenedzsmentért felelős szlovén Janez Lenarčić
Míg Magyarország sziklaszilárdan Izrael-párti, „Szlovénia hagyományosan az inkább palesztinpárti EU-tagállamok egyike” a POLITICO szerint – s ez megmutatkozik abban is, hogy Lenarčić mindjárt Várhelyi bejelentése után sietett leszögezni: bár elítéli a Hamász támadását, az EU palesztinoknak folyósított humanitárius segélyei „folytatódnak, amíg csak szükség van rájuk”.
De nem csak a biztosi kollégiumban, a külügyminiszterek között sem mindenki biztos abban, hogy a terroristák finanszírozását le kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például jelezte, „a döntés a tagállamoké, és csak kedden fog a 27 EU-tagállam külügyminisztere találkozni, hogy megbeszélje az ügyet”. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter pedig fel is hívta Várhelyi biztost, jelezve neki, hogy nem ért egyet a döntésével, amiről ráadásul nem is tudott.
A POLITICO felhívja a figyelmet: nem csak az EU-s intézményeken belül, de azok között is vita van az események megítélése kapcsán. Az Európai Bizottság székháza, a Berlaymont például az izraeli zászló színeiben pompázott a hétvégén, az Európai Tanács épületével viszont nem ez volt a helyzet. Ez szerintük „a tagállamok árnyaltabb hozzáállásának jele”.
A lap ugyanakkor arról ír, a tagállamok nehéz helyzetben vannak: bár néhány európai ország igyekszik jelezni az Európai Bizottságnak, hogy nem léphet túl gyorsan túl nagyot, „azok, akik több reflexió mellett érvelnek, félnek attól, hogy Hamász-pártinak állítják be őket.”
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Bizottság/Lukasz Kobus
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Szó sincs az Európai Unió elhagyásáról.
A lengyelek biztosítanák a szabad belépést és távozást az izraeli miniszterelnöknek.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Irán megduplázta hadgyakorlatait, hogy erőt demonstráljon a növekvő nemzetközi nyomással és regionális fenyegetésekkel szemben.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját.
Az izraeli Moszad egyik legösszetettebb titkos művelete, amelyet több mint tíz éven át terveztek, 2024 szeptemberében lépett működésbe.
